Az égető munkaerőhiányra a nyugdíjasok bevonása a megoldás érdekképviseletek szerint

2017. December 05. 09:03

Krisán László, a BKIK elnöke kiemelte: a magyar idegenforgalom növekedése jóval meghaladja az európai átlagot, a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján stratégiai ágazat. A munkaerőhiányt már rövid távon kezelni kell, nem lehet, hogy a növekedés emiatt megtorpanjon - húzta alá.

Hozzátette: a munkaerőkérdés megoldására a munkáltatók már minden lehetséges eszközt felhasználtak, ezek már kimerültek, így meg kell keresni az atipikus munkaerő forrásokat. Jelezte, hogy a közszférában dolgozókról komoly viták vannak, de ez 2018 április végéig nem fog változni, ugyanakkor van benne tartalék, amit a piacnak fel kell szívnia. Üdvözölte a nyugdíjas szövetkezetek megjelenését. A nyugdíjasok aktívak, ha a szerzett jogaik nem sérülnek, a nyugdíjuk megmarad, és további jövedelemben részesülnek, lehet őket aktiválni - vélekedett. A legnagyobb hátránynak jelenleg az ismerethiányt nevezte. A nyugdíjasok foglalkoztatása megoldaná számos ágazatban a munkaerőhiányt: a turizmusban 30 ezer, az építőiparban és a kereskedelemben 40-40 ezer ember hiányzik. A Budapesten élő 1,7 millió ember 30 százaléka nyugdíjas korú, így 500 ezernek a 10 százaléka is jelentős szám, ha a munkaerőpiacra be lehet vonni. A teljes 2,7 milliós magyar nyugdíjas népesség akár 30 százaléka is aktiválható lenne szerinte. A BKIK javaslatot tett a szövetkezetek alanyi körének bővítésére, így korkedvezményes nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek is lehessenek tagjai a nyugdíjas szövetkezeteknek. A kamara egyeztetést folytat a kormányhivatalokkal, adatbank létrehozásáról, hogy feltérképezzék a bevonható nyugdíjasok körét, és a piaci igényeket.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint a munkaerőhiányt már mindenki érzi. Alapvetően demográfiai problémák miatt évről-évre 40 ezerrel kevesebb a munkaképes lakosság lélekszáma Magyarországon, 2050-re egymillióval csökken a számuk. Jó kezdeményezésnek nevezte a nyugdíjas szövetkezeti formát, de a kezdeményezést szerinte ki kellene nyitni, ez csak az egyik forma kellene hogy legyen. A vállalatok sok esetben maguk megtalálják a munkavállalókat. Magyarország messze elmarad az uniós átlagtól a nyugdíjasok foglalkoztatásában - mondta. Az állami szférában szigorúbb szabályai vannak a visszafoglalkoztatásnak, ami a munkanélküliség időszakában született, ezen változtatni kellene az MGYOSZ szerint. A következő 20 év legnagyobb kihívásának a cigányok foglalkoztatását nevezte, a csoport integrálásához társadalmi összefogás kell.

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke rámutatott: az új turizmusfejlesztési stratégia szerint az ágazat GDP-hozzájárulását a 2013-as 9,8 százalékról 2030-ra 16 százalékra, a dolgozók létszámát 360 ezerről 450 ezerre kellene növelni, miközben 100 ezren mennek nyugdíjba. További kihívást jelent a külföldi munkavállalás. Összegezve, a képzett munkaerő hiánya már akadályozza a növekedést.

Az idegenforgalmi versenyben az ország előrelépett, amit nem győz a szakma - fejtette ki. A turizmusban nehéz a munkaerő bevonása és megtartása, magas a kkv-k aránya, erős a szezonalitás, viszonylag alacsonyak a bérek, ugyanakkor viszonylag széles az igényelt szaktudások, kompetenciák köre - mutatott rá, hozzátéve: mivel a folyamatok nem sztenderdizálhatóak, a robotizáció nem jelent veszélyt. Gál Pál Zoltán szerint az ágazati áfaterheket az uniós átlag alá kellene csökkenteni a versenyképességhez, a munkaerő megtartásához, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló szabályozást ki kellene terjeszteni a vendéglátóipari, szálláshelyszolgáltatási, turisztikai idénymunkára.
Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége elnöke ismertette, hogy a következő években a nyugdíjas szövetkezetek által foglalkoztatottak száma a tízezer főt is meghaladhatja, jelenleg néhány ezren dolgoznak így. Magyarország jelentősen el van maradva az atipikus foglakoztatásban az uniós országokhoz képest. A cégek már nyáron jelezték idősebb kollégáik visszafoglalkoztatását, legtöbben szívesen visszamennének. A cégek gyorsan tudnak munkavállalóhoz jutni, a nyugdíjasok tapasztalt szakképzett munkaerőt jelentenek, nem kell egészségügyi, szakképzési hozzájárulást, vagy  szociális hozzájárulási adót fizetni utánuk.

Réti Mária, az ELTE-ÁJK egyetemi docense, a törvényalkotási munkabizottság vezetője elmondta: azért javasolták a szövetkezeti formát, mivel az uniós jogba illeszthető, a szabályozási modell az iskolaszövetkezeti rendszer volt, ami a közösségi joggal harmonizáltan bevonta az aktívak közé az érzékeny korcsoportot. A joganyagot szerinte tovább kell fejleszteni, és fontosnak nevezte az alanyi kör kiterjesztését.

Bak Klára egyetemi tanársegéd ismertette: a szövetkezetnek csak természetes személy lehet tagja, 90 százalékban öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők alkothatják, nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A vagyoni hozzájárulás - ami kötelező - mértékét az alapszabály tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez, amit a tagok vagy közeli hozzátartozóik szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális szükségleteire kell felhasználni.

« Vissza a friss infókhoz