Ezer milliárdos beruházási igény az állattenyésztésben

2013. Május 09. 09:42

A következő hét évben mintegy ezer milliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra lehessen emelni a magyar sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztést, valamint a tejágazatot.

Ez derül ki az OTP Bank agrárágazati üzletágának - piaci és kormányzati forrásokon nyugvó - az MTI-hez eljuttatott elemzéséből. Az összegzés szerint a magyar agrárgazdasági lehetőségek kihasználásához, különösen az állattenyésztésben, az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásának biztosításán túl a versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.

Az OTP Bank agrárágazati szakértői szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense az agrárium, ám a szektor versenyképessége az utóbbi években csökken, főként - a növénytermesztés mellett lemaradóban lévő - állattenyésztés területén. Mindezt a szakértők az erősen ingadozó takarmányárak mellett leginkább a magas önköltséget eredményező korszerűtlen termelési feltételekkel, a krónikus tőkehiánnyal, valamint az ezekből a tényezőkből eredő lassú és bizonytalan fejlesztési lehetőségekkel magyarázzák.

Az elemzés szerint a legsúlyosabb problémával jelenleg a sertéságazat küzd, ahol a technológiai lemaradás, illetve az ebből eredő hatékonysági deficit miatt legnagyobb a fejlesztési igény. Ma Magyarországon 2,9 millió sertést tartanak, és az állomány évek óta drasztikusan csökken. A belföldi húsfeldolgozásban egyre nagyobb részarányt képvisel az import, mivel a szigorú higiéniai előírások, valamint a magas takarmányárak miatt kevésbé éri meg sertést tartani belföldön.

Az összegzés emlékeztet: a kormány célkitűzése szerint 6 millióra kell növelni a sertésállományt, de ennek eléréséhez az OTP Bank ágazati szakértői szerint még sokat kell tenni. Véleményük az, hogy a sertéságazatban mintegy 450 milliárd forint értékű beruházás szükséges a következő években.

A baromfiágazatban használt technológia szerintük kevésbé elmaradott, itt a legnagyobb beruházási költségigényt a megfelelő klimatikus körülmények - hűtés-fűtés - és a higiéniai feltételek megteremtésének biztosítása jelenti. Így ebben az ágazatban az energiahatékonysági beruházások lennének a legsürgetőbbek. A tejtermelési ágazatban szintén a korszerű istállórendszer, valamint a modern technológiai és állategészségügyi követelmények megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.

Az elemzés ugyanakkor kedvező körülményként említi, hogy Magyarország számára a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési ciklusban várhatóan mintegy 1300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre. A szakértők véleménye az, hogy a magyar költségvetési társfinanszírozással együtt ebből az összegből - a jelenlegi keretfelosztással számolva - mintegy 350 milliárd forint juthat az állattartó ágazatok fejlesztésére.

Hozzáteszik: feltételezve, hogy a következő uniós költségvetési ciklus alatt a támogatási keretet teljes egészében fel lehet használni, úgy az 1065 milliárd forint értékű beruházás finanszírozására ad módot. Ennek megvalósítására összességében mintegy 715 milliárd forint forrás szükséges az elemzők szerint. Ez az összeg saját tőkéből és banki finanszírozásból adódhat. Az ágazat pénzügyi helyzetét tekintve valószínűsíthető, hogy a forrás kétharmadát, azaz mintegy 500 milliárd forintot hitelből finanszíroznak majd.

A pénzintézet szakértői szerint a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium visszanyerje versenyképességét a piacon. Ezért az OTP Bank is kiemelt ágazatként tekint a mezőgazdaságra - idézi az összegzés Szabó Istvánt, az OTP Bank agrárágazati üzletágának igazgatóját. Az OTP Bank elkötelezettségét mutatja ezen a területen, hogy miközben a teljes agrár-hitelállomány tavaly 4,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, addig az OTP-nél 15 százalékkal növekedett az agrárhitelezés, kihelyezés aránya - olvasható az elemzésben.

« Vissza a Szakértői jelentésekhez